Harcművész edzés és bemutató Japánban

Harcművész edzés és bemutató Japánban

 Az Össz-Japán Harcművész Szövetség talán legerősebb tagszervezete az 1968-ban alapított  Nippon Seibukan Akadémia. Két évente rendezik meg nagy harcművész találkozójukat , a Seibukan sai-t, ami edzésekből és egy ünnepi harcművész bemutatóból áll. A bemutató gálát és az edzések egy részét a világ talán leghíresebb edzőcsarnokában, a kyoto-i Butokudenben tartják.
Utoljára 2011-ben képviselték Magyarországot ezen a patinás rendezvényen, az akkori ország képviselő, Shihan Gregor László VIII.DAN volt kint Japánban. Most, annyi év után, ismét képviselve voltunk, egy négy tagú csapat ment ki Kyoshi Pospischil Tamás VII.DAN, magyar ország vezető (shidoin) vezetésével. Az egyik résztvevő Sensei Gasparik Róbert III.DAN mester,  a füzesgyarmati Hegyesi KBSE vezető-edzője volt, aki egyben tagja a MAPOM Gyulai Magyar-Japán Kulturális Egyesületnek is.
– Először járt Japánban, milyen benyomásokat szerzett?
– Feltűnt a rendezettség, a pontosság, a mások iránti udvariasság. Nagyon segítőkészek voltak, hogy ez egy turistának szólt, vagy magának az EMBERNEK…
– Milyen rendezvényen vett részt?
– A Nippon Seibukan Akadémiának a két évente megrendezésre kerülő Seibukan Sai két napos rendezvénye volt. Az első napon edzéseken vettünk részt, a Butokudenben, a Harcművészet Templomában, Tíz órától délután négy óráig tartott kis szünetekkel. Másnap a helyi harcművész csoportok és a különböző országok képviselői tartottak bemutatót délutántól késő délutánig.
– Milyen harcművészeti irányzatokban edzettek?
– Goju-ryu karatét, iai-dot (kardrántás) gyakorló vágásokkal, aikidot. Hét országból jöttünk s természetesen a helyi japán harcművészek is velünk edzettek.
– Hogyan viszonyultak japánok a magyar harcművészekhez?
– Úgy vettem észre, hogy a magyarokkal kiemelten foglalkoztak úgy az oktatás, mind  az edzésmunkánkat tekintve. Figyeltek bennünket a magasabb öves japán mesterek, – Kawano Kancho, Uchiyama Hanshi, Tanaka sensei – és a nyújtott jó teljesítménynek köszönhetően nagyon segítőkészek voltak, hibajavításban részesültünk, az aido-nál például az egyik mester csak velünk foglalkozott. Úgy érzem, a megítélésünk nagyon jó volt.
– Személyesen  mit adott Gasparik Mesternek ez az út?
–  Először is megtiszteltetésnek éreztem, hogy egy ilyen kultikus helyen edzhettem magasabb öves mesterekkel, autentikus japán harcművészekkel, hiszen ez a harcművészetek egyik bölcsője. Elgondolkodtató, hogy hosszabb távon mi a helyes irány a harcművészetek gyakorlásában. Még sokáig az út hatása alatt leszek. A másik, mindig éreztem, hogy van hova fejlődni, mik a hiányosságok. A harcművészetben az embernek élete végéig van tanulni valója!

A magyar küldöttség és a szervezet japán vezetői

A magyar küldöttség, középen Pospischill Tamás VII.DAN és Gasparik Róbert III.DAN

Gyakorlás közben Pospischill mester és Gasparik mester

Gasparik mester gyakorlás közben